Betűmetszés
A betűmetszés a Gutenberg-féle hagyományos nyomdászati technológia egyik alapvető művelete.
Ennek során a megtervezett betűképek alapján acél nyomórudak végére történő metszéssel minden
 jelhez kialakították a patricát (betűbélyegzőt). A nyomórudakkal ütötték bele a lágyabb vörösréz
 anyagba a nyomtatni kívánt oldalak szedésekor használt betűk öntőnegatívját, a matricát.
A betűmetszés magas technikai felkészültséget, nagy gyakorlatot igénylő, jól jövedelmező foglalkozás volt.

Gutenberg-galaxis
A könyv, mint az ókortól a mai napig a legfontosabb és legelterjedtebb információhordozó kezdetben kézírással készült.
Leggyakoribb példa rá a kódex volt, amely már a könyv számos mai formai jegyét hordozza.
A művészi kivitelű példányok elkészítése akár 1-2 évig is eltartott, így királyi luxus volt azok birtoklása.
Gutenberg Biblia, Library of Congress, Washington D.C.
A középkori Európa fejlődő egyházi és tudományos élete jelentős számú szöveg másolását tette szükségessé.
Ennek meggyorsítására először a táblanyomtatást alkalmazták, ahol fatáblába metszett oldalak segítségével készültek
a sokszorosított lapok.
A forradalmi újítást a mozgatható fém betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálása jelentette,
amely elsősorban Johannes Gutenberg nevéhez köthető. Élete fő műve a 641 lapot, oldalanként 42
sort tartalmazó, két hasábban szedett Biblia volt. Mainzban készült el öt év munkájával 1454/55 körül.
Ezzel kezdetét vette az emberi kultúrtörténetnek a könyvre, mint az ismeretközlés alapvető közegére épülő szakasza,
a Gutenberg-galaxis.

Szubsztraktív színkeverés
Szubsztraktív (kivonó) színkeverésnek nevezzük, amikor a fehér fényből kivonunk színeket (hullámhossztartományokat).
Főleg a nyomdászatban használt színkeverési módszer alapszínei a türkizkék, a bíbor és a sárga.
A színkódolásnál a CMYK (cyan, magenta, yellow, key) rövidítést használják, amelyben a „key” szó a fekete színre,
mint nyomdászati kulcsszínre utal. A színkeverési módszer lényege, hogy ha a piros színt szeretnénk létrehozni,
akkor sárga és bíbor színeket keverünk, mivel ezek elnyelik a kéket, a türkizkéket és a sárgát, zöldet, a visszavert
fényben csak a piros szín hullámhossza marad meg.

Flekk
A flekk nyomdai szakszó, ami egy gépelt vagy kézzel írt egy oldal terjedelmű szöveget jelent.
A flekk szó a német anyanyelvű nyomdászok által terjedt el Magyarországon. Huszonhatszor hatvan
leütést számítottak egy flekknek, ebből lett a számítógépes korszakban 1800-2000 karakter.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által egy flekk 1800 karakterben van meghatározva.
Egy szerző kéziratos terjedelme a kiadói gyakorlatban kb. 2000 leütés.
Egy nyomdai flekk megegyezik négy kézirat-flekk terjedelmével.
Egy szövegszerkesztőben 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege körülbelül 3 flekk.
A nyomdaiparban a szerzőknek általában flekkek után fizetnek.